A mai Mikulás-ünnep

A palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak Myra város püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának tartják.

A három lány kiházasítása

Egy elszegényedett nemesembernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Miklós elhatározta, hogy segít rajtuk, de szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy arannyal telt erszényt dobott be a szegény ember ablakán, aki legidősebb leányát így tisztességesen férjhez tudta adni. Az elkövetkező években így tett a másik két lánnyal is. A harmadik évben azonban az ablak zárva volt, mert kint nagyon hideg volt. Miklós püspök ekkor felmászott a tetőre és a nyitott kéményen át dobta be az aranyat, a harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kémény alá. A keszkenőbe rakott arany éppen belehullott a harisnyába. A névtelen jótevőről elterjedt a szóbeszéd, hogy a mindig hóborította Taurus hegységből, maga a „Télapó” volt az ajándékhozó. A harmadik évben azonban mégis kitudódott a titok, mert az apa megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós azt mondta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel. Ezekért az adakozásaiért a nép elnevezte „Noel Baba”-nak, ami azt jelenti „Ajándékozó Apa”. Ezen legenda kapcsán terjedt el a 19. században a városokban, hogy a Mikulás az ablakokba helyezett kitisztított cipőkbe szaloncukrot vagy kisebb édességekből és déligyümölcsökből álló piros csomagot tesz december 6-án.

A kereszténység átvett bizonyos pogány ünnepeket és szokásokat is. Ezek közé tartozott az északi népek (vikingek) azon szokása, hogy a téli napforduló idején megajándékozták egymást. Odin, Woden szász istenhez hasonlóan ajándékokkal megrakott szekerén száguldott át az éjszakai égbolton. A kereszténység Szent Miklós (a gyermekek védőszentje) napjához kapcsolta aztán ezt az ünnepet. Innen származik a Mikulás név.

A Szent Miklós napi magyar népi hagyományok német hatást tükröznek. A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről. Kezdetben a különféle játékokban a kolostori iskolák legifjabb diákja alakította Miklóst. Később ezt a szerepet a felnőttek vették át. Ebből alakult ki aztán a szokás és került Magyarországra, hogy az ünnepnap előestéjén, egy később magyar nyelvterületen „Mikulás”-nak elnevezett piros köpenybe öltözött apó, házról házra járt és vizsgáztatta, dicsérte, ajándékokkal halmozta el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyítette, megbüntette őket.

A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza.

A magyar Mikulás elnevezés a Miklós név cseh fordításából 1856 tájáról eredeztethető és egy olyan piros ruhás, fehér szakállas népi mesealak elnevezése, aki december 6-án, Szent Miklós napján megajándékozza a gyermekeket. A december 6-i ajándékozás szokása csak a 19.század közepén osztrák hatásra érkezett Magyarországra. Mikulás alakjára használatos az újabb keletű, az 1950-es évek óta elterjedt, Télapó elnevezés is. A a Mikulással kapcsolatos elképzelések is megváltoztak, míg a két világháború között a Mikulás a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok-ördögök voltak, akik a rossz gyerekeket ijesztgették, virgáccsal fenyegették. A mai korban egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Mikulás Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle, ugyanis mai fogyasztói társadalom Ügyes marketingesei megszüntették a Mikulás évközi bírói szerepét és szépen lassan eltüntették mellőle a büntetést szimbolizáló krampuszokat is.

Angolszász területeken (Amerikai Egyesült Államokban) Santa Claus néven karácsonyi ajándékhozó alakká vált a Mikulás, és története szerint az Északi-sarkon lakik. A gyerekek karácsony előtt levelet küldenek neki kívánságaikkal, majd december 25-én a kilenc repülő rénszarvas által vontatott szánjával egy éjszaka alatt körbejárja a Földet, és a kandallóra tett zoknikba, harisnyákba apró ajándékokat helyezve lepi meg a gyerekeket, akik tejjel és süteménnyel várják. 1939-ben Bob May megírta Rudolf, a piros orrú rénszarvas történetét. Azóta Mikulás apó szánhúzó rénszarvasai: Rudolf, Fürge, Sármos, Talpas, Kerge, Csámpás, Torkos, Bátor és Szélvész.

Csodaszép téli napokat és gyönyörűségesen Szép és Áldott Ünnepet kívánok!
Namaste: ASTÁ