Depresszió Lelki Okai

Télen, legfőképpen januárban – a karácsonyi emelkedettebb hangulat után – sok borult, szürke és napmentes nap hatására teljesen normális, hogy eluralkodik rajtunk egyfajta rosszkedv és szomorúság, ami sokaknál depresszióba is átcsaphat.
Depresszióban lévő emberek elvesztik érdeklődésüket az élet dolgai iránt: nincsen kedvük semmihez, nem lelik örömüket semmiben és senkiben sem, mindent nehéznek vagy leküzdhetetlennek éreznek.
Depresszióra utaló jelzések lehetnek még: az ingerlékenység, szorongás, búskomorság, alvászavar, csökkent étvágy, krónikus fáradtság vagy a koncentrációs zavar is ebben az időszakban. A mély belső szomorúság, amit ilyenkor érzünk az elfojtott érzelmek felhalmozódását jelenti, amelyek konfliktust okoznak a test és a lélek között. A depressziós emberek gyakran nagyon érzékenyek, minden dolgot nagyon intenzíven élnek meg, ami körülöttük történik, sőt gyakran azt is érezhetik, hogy a környezetük majdnem megfojtja őket.

Fontos lehet tehát ebben az időszakban

• az elfojtott érzelmeink fokuszba helyezése, valamint
• a dolgokhoz való hozzáállásunkon való változtatás,
• a felborult belső egyensúlyunk visszabillentése és
• a jelen helyzet elfogadása – a jelenben levés is.

Depresszió esetén tegyük fel magunknak a következő kérdéseket

• Mik a depressziónk mögött húzódó okok?
• Honnan is fakad a szomorúságunk?
• Miért nem tudunk nevetni?
• Mi borítja ennyire fel a belső egyensúlyunkat?
• Miért nem fogadjuk el a jelen helyzetet?
• Miért az álmainkban élünk a valóság helyett?
• Miben érzem korlátozva magam?
• Miért érzem haszontalannak magam?
• Fiatalként nagy feszültség vagy nyomás alatt voltam?
• Melyek azok a jelentős (pl.gyermekkori) események, amelyek miatt az életemet ennyire hiábavalónak érzem?

A depressziónk okát általában a körülöttünk lévő dolgokban vagy egy adott élethelyzetben kereshetjük

• Folyamatosan a múltban élünk: Nem vagyunk képes egy adott eseményen túltenni magunkat (pl.egy szeretett személy vagy az életem értelmének elvesztése). A jelen és a jövő nem létezik számunkra, csak a múlt.
• Nem látom, merre tart az életem: Fiatalkorban a depresszió által nézünk szembe önmagunkkal, az álmaink és a valóság között őrlődünk, mert mindenáron egy másik életet szeretnék. A feszültség az “ami vagyok” és az ”amivé válni szeretnék” között húzódik.
• Korlátozottságot élünk meg: Ezáltal elveszítjük életünk lényegét, az élni akarásunkat és az életkedvünket (pl.tél/időjárás általi bezártság, kevesebbet lehetünk a szabad levegőn a hideg miatt).
• Haszontalannak érezzük magunkat: Pl.környezetünkben/családunkban/munkánkban/iskolában.
• Félünk valaminek az elvesztésétől: Pl.valamilyen betegség által a saját életünk vagy szeretteink életének az elvesztése, halála.
• Súlyos családi konfliktust élünk át: Pl.testvérek közötti vita – „Megfulladok tőled!”, „Elszívod előlem a levegőt!”, úgy érezzük, hogy a környezetünk megfojt minket.
• Határaink veszélybe kerülnek: Pl.a téli bezártság által mozgásterünk és határaink beszűkülnek a lakásra/házra/munkahelyre, illetve kevesebb a kinti programlehetőség is
• Túl nagynak érezzük a ránk nehezedő terheket: Pl.élet súlya, depressziós állapot súlya, iskola/munkánk/családunk által ránk nehezedő súly, ami önpusztító magatartásra is sarkalhat bennünket. Tudatában kell azonban lennünk, hogy ez nem más, mint a valóság és a kötelezettségeink elől való menekülés, ami pedig semmire sem jó, még akkor sem, ha adott helyzetben ez tűnik a könnyebb útnak. Fontos, hogy tudatában legyünk a kötelességeinknek, ami elől menekülni szeretnénk!
• Több figyelemre és odafigyelésre van szükségünk, hogy újra megtanuljunk értékelni magunkat.

Ha depressziósak vagyunk mondogassuk magunknak – mantrázzuk naponta ahányszor csak tudjuk:
EGYSZERI ÉS MEGISMÉTELHETETLEN VAGYOK ÉS RENDKÍVÜLI BELSŐ ÉRTÉKEKKEL RENDELKEZEM!
A SORSOM A SAJÁT KEZEMBEN VAN! ÚJRA VISSZANYEREM SAJÁT MAGAM ÉS AZ ÉLETEM FELETTI IRÁNYÍTÁST!
FELELŐSSÉGET VÁLLALOK A SAJÁT ÉLETEMÉRT!

Az ÚJMEDICINA szerint a Depresszió

Depresszió családi energia szempontjából

A gyerek szempontjából az anya/apa elfogadása és a depresszió:
Ha egy gyermek nem tudja elfogadni a szüleit, akkor szomorú/depressziós lesz, aki a szüleitől csak azt fogadja el, ami neki tetszik, az azt jelenti, hogy nem fogadja el őket teljesen, aki pedig megveti őket az teljesen elvágja magát az erőtől, vagyis a családi energiáktól. 

A fenti esetek mindegyikénél hasznos, ismételgethető/mantrázható mondatok:
„Te vagy az egyedüli apám. És számomra a legjobb. Köszönöm.“
„Te vagy az egyedüli anyám. És számomra a legjobb. Köszönöm.“

Depresszió, mint családi minta vagy szolidalítás
Ha azért vagyunk depressziósak, mert az édesanyán/édesapánk is az volt, akkor az elődökkel való szolidaritásról beszélhetünk, ugyanis depresszívnek lenni egyfajta lelki (mentális)„alapfelszereléshez” tartozik a családban.
A fenti esetben a képzeletünkben játsszunk el egy szerepjátékot és adjuk vissza a “családi depressziót”: 
„Nekem nem kell ezt viselnem. Ezt nálad hagyom kedves anyám/apám.”

Ha a depressziónk mögött egy titkos halálvágy rejlik

• „Inkább én mint te.” Egy gyerek tehetetlenül áll egy családtag betegségével szemben és úgy véli, hogy átvehetné a sorsát. Ekkor a megoldás az ha szerénnyé válunk és felismerjük, hogy az embernek nincs joga ennyire beavatkozni valaki más sorsába.
• „Követlek téged.” Egy gyerek úgy gondolja, hogy az igazságtalan lenne, ha ő tovább élne, miközben egy szeretett családtagnak meg kellett halnia. Ebben az esetben feloldó mondatunk az lehetne, hogy: ”Maradok még egy kicsit, aztán én is jövök.”

A depresszió lehet egy tudattalan stratégia is

• Elismerést (sajnálatot) kapni. 
• Bosszú (pl. az anyán bosszút állni). 

A depresszió társadalmi nézőpontból
Ez gyakran szociális szakmákban dolgozó embereket érint, akik szenvednek attól, a személyes mozgásterük a rendszerben (pl. vállalat,iskola, kórház) túlságosan korlátozott. Az ember csak forog a mókuskerékben, nincs már ideje magára, egyre inkább elveszíti az energiáját, a motivációját és az életkedvét. (Kérdések ebben az esetben: Milyen kötelezettségekről tudok lemondani? Milyen életre szeretnék visszatekinteni? Hol vannak az örömök?)

A depresszió spirituális nézőpontból
Ha az előre meghatározott fejlődési utunkat elhagyjuk, nem követjük belső elhivatottságunkat, már csak „funkcionálunk” és a külsőségeknek élünk, az életünk értelmetlenné válik. Az isteni energiaáramlástól elvágva fáradttá, elégedetlenné és üressé válunk. (Ekkor a következő kérdéseket tegyük fel magunknak: Mi az élet/életem értelme? Mi tesz engem tartósan boldoggá? Ezt az utat akarom követni?)

A depresszió az 5 biológiai természettörvény szempontjából
A depresszió általában birtokzónás konfliktusokon ill. egy birtok-konstelláción alapul. Néha egy kisagy-konstelláció is depresszióssá tehet: az ember kedvetlennek és üresnek érzi magát. Ekkor az a feladat, hogy derítsük is a konfliktusokat és a bevésődéseket és oldjuk meg őket.

A depresszió lehetséges okai még

• Gyógyszerek mellékhatása: A vérnyomáscsökkentők visszafogják az életörömet és az életenergiát. A pszichotróp szerek hosszabb szedés esetén éppen azt idézhetik elő, ami ellen az embernek felírták őket. > Megpróbálkozni a csökkentéssel/abbahagyással.
• Az alvászavarok fokozhatják a depressziót. 

Egy lehetséges terápia depresszió esetén
Nagyon fontos és szükséges a belső és külső átrendeződésre, továbbfejlődésre való hajlandóságunk. „Légy hálás mindazért, amit eddig az élet ajándékozott neked!” „Tégy jót másokkal!” (A depressziós emberek gyakran túlságosan magukra koncentrálnak és áldozatnak érzik magukat. Az adás révén ki lehet szállni ebből a szerepből. Adni boldoggá tesz. Aki boldogságot ajándékoz, maga is boldog lesz.)

Csodaszép napokat kívánok!
Namaste: ASTÁ