VITAMINOK és ÁSVÁNYI ANYAGOK az álmatlanság ellen

Ha éjszakánként nem tudunk aludni, akkor nem árt ha tudjuk mely vitaminok és ásványi anyagok szedésével segíthetünk ezen a kellemetlen problémán:

B-VITAMIN

Alvásproblémák esetén mindenképpen szedjünk B-vitamin komplexet. A B-vitaminok közül leginkább a B1 vitamint nevezik a jó alvás vitaminjának, hiánya hormonális és idegrendszeri problémákat okozhat. Természetes formában a B1-vitamin megtalálható a spárgában kiváló hüvelyesekben, gombában, májban, mogyoróban, borsóban, sertéshúsban, barna rizsben, tojássárgájában, halban, baromfihúsban, rizskorpában, búzacsírában és a teljes kiőrlésű gabonákban.
A másik a B6-vitamin, amely (főleg D-vitaminnal és magnéziummal együtt) a melatonin termelődésére hat leginkább, ez a hormon felelős ugyanis a lefekvés előtti elálmosodásért és nyugodt éjszakai alvásért.

Természetes formában a B6-vitamin megtalálható a pulykában, lazacban, tonhalban, csicseriborsóban, avokádóban, sárgarépában, banánban, túróban. További alvásért felelős B-vitaminok a B12 és a B3-vitaminok, amelyek a mellékvese mirigyeinek termelése révén felelnek testünk ideg- és vérsejtjeinek az egészségéért és támogatják szervezetünk energiatermelését, így biztosítva számunkra a zavartalan éjszakát. Természetes formában a B12 vitamin szinte kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található: húsban (marhahús), halakban (tőkehal, lazac, ponty, makréla), tojásban és tejtermékekben (joghurt, sajt), siitake gomba.

C-VITAMIN

A C-vitamin is elengedhetetlen a zavartalan alváshoz, ugyanis bizonyított tény, hogy az alacsony C-vitamin szinttel rendelkező emberek gyakrabban küzdenek alvászavarral. Fogyasszunk C-vitaminban gazdag ételeket (paprikát, petrezselymet, brokkolit, kelbimbót, tormát) vagy magas C-vitamin tartalmú gyümölcsöket (citrusféléket, epret, kivit, mangót, fekete ribiszkét, stb.) és gyógynövényeket (csipkebogyót, homoktövist, acerolát, kakukkfüvet, amlát-ajurvéda).

D-VITAMIN

A kimerültségre panaszkodó emberek D-vitamin szintje általában alacsony, így a D-vitamin hiánya szintén alvászavarokat okozhat. A fáradtság és az alvásproblémák a D-vitamin pótlásával enyhíthetőek: D-vitamin legjobb természetes forrása a napfény, ugyanis napfény hatására termelődik a bőrben a legtöbb D-vitamin, így nagyon fontos, hogy minden nap legalább fél órát a szabadban, leginkább a napon töltsünk.
Télen pedig a táplálkozásunk vagy mesterséges vitaminpótlás segítségével vigyük be a D-vitamint. D-vitaminban gazdag élelmiszerek: tengeri halak, lazac, halmájolajok, gomba, tojássárgája, gabonafélék, máj, tej és tejtermékek, zabpehely és narancs.

MAGNÉZIUM

Ahogy már fent a B-vitamin kapcsán is említettük a magnézium is nagy szerepet játszik a melatonin (alvás-hormon) termelésében, ezen kívül az ideg-izom közötti ingerületátvitel meghatározó eleme, csökkenti az izomgörcsök és a szívritmus-zavarok kialakulásának esélyét, szabályozza a sejtek hártyájának áteresztőképességét, így nő az érfalak rugalmassága, a szívizom összehúzódó képessége, valamint a szív munkájának hatásfoka is javul.

Magnéziumban dús élelmiszerek az avokádó, a spenót, a sóska, a mangold, a búzafűlé és a káposztafélék (kelkáposzta), az olajos magvak, a teljes kiőrlésű gabonák, a hüvelyesek, a gyümölcsök közül fogyasszunk banánt, almát, körtét és a citrusféléket, halak közül a pedig makrélát, lazacot vagy tonhalat.

Alvásproblémák LELKI OKai

ÁLMATLANSÁG

Álmatlanság = Ragaszkodom egy bizonyos bűntudatformához.

Az álmatlanság egyet jelent az önmagunk elengedésétől vagy elhagyásától való félelemmel. Bizonytalanságban élünk, pedig minden történést az irányításunk alatt szeretnénk tudni.
Amikor alszunk, a „mentális képességeink” is szundítanak, az érzékeink éberebbek és nyitottabbak az ismeretlenre, vagyis sebezhetőbbek vagyunk. Ha elménket mindenféle gondolattal foglaljuk le, megakadályozzuk, hogy az álom hatalmába kerítsen bennünket.

Az életünk feszültséggel, szorongással, bűntudattal teli, s néha még egyfajta paranoia is úrrá lehet rajtunk. Ez egy olyan szituáció következtében alakulhatott ki, amelyben úgy éreztük, hogy az önazonosságunkat vagy a túlélésünket bizonyos módon veszélyeztették – például, ha kiraboltak vagy megerőszakoltak bennünket.
Előfordulhat, hogy szélsőségesen idegesek vagyunk, nehezen foglalunk állást, hozunk meg döntéseket.
Úgy érezzük, mintha minden elalvással kicsit meghalnánk, s ez felébreszti bennünk az ismeretlentől vagy az éjszakától való félelmet.

Az álmatlanság erősen kötődhet a tudatos vagy tudat alatti bűntudathoz, úgy érezzük, nem érdemeljük meg a pihenést. Talán arra programoztuk be magunkat, hogy az alvás egyet jelent az időpazarlással. Az álmatlanság kapcsolódhat a saját magunk szeretetének képtelenségéhez, a szeretetbe és az életbe vetett bizalom hiányához.
Meg kell tanulnunk relaxálni, lazítani, feloldani a kontrollt, hogy az alvásnak és az álomnak helye legyen az életünkben.

HOLDKÓROSSÁG (ALVAJÁRÁS)

Ha alvajáró vagyok, akkor az arra utal, hogy nagy, néha tudat alatti belső feszültséget élek meg. Az is lehet, hogy egy engem nagyon foglalkoztató helyzettől akarok elmenekülni. Így ezzel a különös állapottal fejezem ki magam azért, hogy ettől a feszültségtől megszabaduljak.

Gyakran tapasztalom, élem át azt az állapotot, amikor a „testemen kívül” vagyok (még tudat alatt is). Amikor alva járok, akkor az „asztráltestem” irányítja a fizikai testemet. Ezért alvajáróként képes vagyok arra, hogy csukott szemmel járjak, és mégis meglássam az előttem levő akadályokat az asztráltestem tájékozódásának segítségével.
Azért, hogy ennek az alvajárásnak gátat szabjak, fontos lenne, ha jobban kommunikálnám a társam, szüleim, barátaim felé mindazt, amit megélek, vagy egyszerűen csak le kellene írnom ezeket. így nagyobb belső nyugalomra lelek majd, és az alvásom normalizálódik.

AGGODALOM

Az aggodalom általában az ismeretlentől való félelem egy formája, amely a szorongás állapotához áll a legközelebb. Többféle tünettel járhat együtt: fejfájás, hőhullámok, görcsök, idegi eredetű szívdobogás, fokozott verejtékezés, feszültségérzés, hangosabb beszéd, gyakori sírás, sőt még álmatlanság is.

Ha túlságosan aggodalmaskodók vagyunk, hidegrázást is érezhetünk, mely arra emlékeztet bennünket, hogy félünk valamitől. Ez egy torokszorító állapot, amelynek következtében elveszíthetjük önuralmunkat, az életünk eseményei fölötti irányítást, mert ilyen helyzetben nem vagyunk képesek józanul és körültekintően gondolkodni.
Érezhetünk egyfajta egyensúlytalanságot, mintha a fizikai és anyagtalan világról való benyomásaink között szakadék tátongna, cs bár valamelyest képesek vagyunk ezt irányítani, nincs rá racionális magyarázatunk.
A dolgok feletti uralmunkat teljesen el is veszíthetjük és kialakulhat „az ég bármelyik pillanatban rám szakadhat” érzése! Szinte bármilyen helyzetben aggodalom törhet ránk, de fontos tudnunk:
AZZÁ VÁLUNK, AMIRE A FIGYELMÜNKET IRÁNYÍTJUK. Ha a figyelmünket félelmeinkre koncentráljuk, biztosak lehetünk benne, hogy eltölt bennünket az aggodalom, ami végül halálfélelemhez vezethet.
A halál vagy azok a dolgok, amelyekről nem veszünk tudomást, amelyeket nem látunk, de léteznek, még inkább növelik ezt a félelemérzetet.
Éppen ezért, ha félünk is az ismeretlentől, mostantól bízzunk abban, hogy a jelenben és a jövőben a lehető legjobb dolgok fognak történni velünk.
A tünetek el fognak tűnni, a halálfélelemmel együtt.

IDEGESSÉG

Az idegesség azt jelzi, hogy nem bízom eléggé magamban, a környezetemben és a jövőmben. Ha túl gyorsan, kapkodva akarok valamit elvégezni, vagy túl gyorsan akarok beszélni, valamit kimondani, az idegességemről árulkodik. Ez azt jelzi számomra, hogy bíznom kell az életben, és legyek tudatában annak, hogy nem szükséges mindent tökéletesen irányítani, kontrollálni azért, hogy az élet szép és szeretnivaló legyen.
Tudatára ébredek annak, hogy az idegességem instabilitásról, vagy egy általam rettegett esemény bekövetkezésétől való félelmemről árulkodik.
Meg kell ettől szabadulnom, úgy, hogy rendszeresen lazítok, és bízom a belső lényemben.

NARKOLEPSZIA

A narkolepszia a központi idegrendszer ismeretlen eredetű krónikus betegsége, amely elsősorban az alvás-ébrenlét ritmusát érinti, és amelynek lényege az alvás (álom fázis) ismétlődő betörése az éber állapotba. Hátterében az alvás-ébrenlét ciklust meghatározó kémiai folyamatok zavara áll.
Az alvás pár másodperctől több mint fél óráig is eltarthat.
Az álom kibúvó a félelmeim és ellenállásaim elől. Nemet mondok a fejlődésre, elutasítom, nem akarom elfogadni azt, ami az életemben történik. Ezért inkább elmenekülök, mert nincs többé kedvem látni bizonyos embereket, vagy átérezni bizonyos élethelyzeteket.
Mivel nem tudom, hogyan oldjam meg ezt a helyzetet, mivel nem vagyok képes érvényesíteni önmagamat, ezért az álomba menekülök, mivel ezt látom a legkönnyebb megoldásnak. Ilyenkor hajlamos vagyok áldozatként viselkedni, mivel tehetetlennek érzem magam, vagy azt gondolom, hogy nem rendelkezem a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy szembesüljek azzal, ami félelemmel tölt el.
Tehát jobban teszem, ha kézbe veszem az életemet, előre haladok, és kész vagyok egy barát vagy egy szülő segítségét kérni azért, hogy cselekedhessek, és olyanná tehessem az életemet, amilyennek én szeretném.

HORKOLÁS

A túl nagy nyelvcsap (uvula) vagy a laza, tónustalan lágy szájpad okozza a horkolást úgy, hogy alvás közben a hátsó garatfalhoz vibrálva záródik. Ha horkolok, akkor a következő kérdéseket kellene feltennem magamnak:
Nem ragaszkodom túlságosan régi szokásaimhoz, gondolataimhoz, anyagi javaimhoz?
Csökönyösen olyan helyzetet vagy kapcsolatot akarok fenntartani, amely nem előnyös a számomra?
Fáradt vagyok?
Esetleg az arcüregeim el vannak tömődve?
Mi az, amit nehezen lélegzem be, és ami még az éjszaka alatt is követ engem (a társam illata, egy parfüm illata)?
Az is lehet, hogy a mellettem fekvő társamat akarom „birtokolni”, és megszüntetni a bennünket elválasztó feszültséget (fizikailag és érzelmileg is).
Arra törekszem, hogy közelebb kerüljek hozzá.
Meg kell tanulnom elengedni dolgokat, és nyitott lenni az újra. Úgy cselekszem, hogy a kommunikációm minden beleértéstől, felhangtól és kettősségtől mentes legyen.

FOG – FOGCSIKORGATÁS

A fogak a döntéseket, és bizonyosfajta agresszivitást jelképeznek. A fogcsikorgatás felszínre törő, tudattalan dühöt, elfojtott bosszúságot jelent, amely éjszaka jut kifejezésre.
Nagyon nagy belső idegességet érzek, visszatartom bizonyos dolgok kimondását.
Nem vagyok képes világos és precíz döntéseket hozni, és a fogcsikorgatás a visszafojtott szomorúságom és agresszivitásom fizikai megnyilvánulása.
Mint egy rosszul megolajozott ajtó, a fogcsikorgatás attól való félelemre utal, hogy kinyíljak, és döntéseket hozzak.
A hang (csikorgás) a belső reszketés kifejeződése.
Kifejezem, amit belül megélek. Elfogadom a felszínre törő érzelmeket, és elismerem, hogy bizonytalanságaim lényegesen több belső feszültséggel járnak, mint amit elbírok. Amikor döntést hozok, felszabadulok, és sokkal kiteljesedettebbnek érzem magam.

Forrás:
Jacques Martel – Lelki eredetű betegségek lexikona