Bölcsesség – Tudás

Nagy szavak! Úgy gondolom, ha valaki olyan életszemlélettel él, ami által boldognak érzi magát és a környezetét is boldoggá teszi, az az ember tud már valamit. Mit is? Hát például olyan rugalmasan él, hogy az a külső szemlélőnek úgy tűnik, hogy az égiek két kézzel tolják a szekerét, és neki nem kell érte semmit tenni. Ez igaz is, meg nem is. A tudás ezekben az emberekben ott rejlik, és csak a bölcsességük nem engedi, hogy fennhéjazva adják a többi ember tudtára, hogy: Na ezt is megcsináltam!

Egy bölcs ember tudja, hogy mindig tanulnia kell, rugalmasan, alázattal, mindvégig. A tudás és a bölcsesség karöltve járnak, néha egy kis csúszással, de ennek is megvan az oka. Az igazán bölcs ember sohasem kérkedik avval, hogy mennyit tud vagy hogy a másik mit nem tud még, hiszen egyszer ő is volt lejjebb? Sokféle tudás van a világon, mégis ha azt tudjuk az életben, hogy miért jöttünk a világra és mi a célunk, már szinte mindent tudunk.