Kedvencek

A GYEREKEK, hiszen ők a Teremtő és a mi meghosszabbításaink, teljes ártatlanságukkal, szeretetükkel, őszinteségükkel.

A MŰVÉSZET, azon belül a néphagyományok, mesék, szakrális zenék, a magyar nyelv és kultúra, ami nagyon fontos és megőrzésre váró feladat, mert a jövőnknek ezt az értékeket hagyjuk hátra. Ha nincsenek hagyományaink, kultúránk, jól földbe ágyazott hitünk abban, hogy lehet jobb is, nem lesznek gyökereink. Mit is adhatunk a gyerekeinknek és az úton levőknek: gyökereket és szárnyakat!

Azok az EMBEREK akikkel nap mint nap találkozom és beszélgetek, tanulunk egymástól, eszméket, látásmódokat vitatunk meg. Ők olyan értékes részei a sorsomnak, napjaimnak akikről soha nem szeretnék elfeledkezni.

A BARÁTAIM, akik kísérnek az úton! Szeretetükkel, szigorukkal, igaz szavaikkal, toleranciájukkal, odafigyelésükkel. Egy-egy gesztus sms-ükkel, szavukkal, édes kis semmiségeikkel nagyon sok szép percet szerezve nekünk. Mert ha adunk, akkor kapunk is. Nem mindig ugyanúgy, hanem ami éppen akkor jó nekünk. Például: ha fáradt vagy és szó nélkül megcsinálja helyetted azt a munkát, amit akkor egyszerűen képtelen vagy. SZÓ NÉLKÜLI gesztusok — tettek! Fontos…

A NEVETÉS, mert nincs is attól jobb, ha éppen egy félre sikerült szón, viccen, beszóláson, kínunkon úgy tudunk hahotázni, hogy kicsordul a könnyünk! Gyerekes: IGEN! Hát nem nagyszerű, hogy 20 éves korunk után is tudunk ilyen önfeledten nevetni?

Az ÁLLATOK, mivel feltétel nélküli szeretetükkel példát mutatnak az embereknek az alázatból, és alkalmazkodásból.

A Mesterem, a Sorsom, a szerelmem és ÉN!