Valentin Nap, vagy Bálint Nap

Szent Bálint (Valentin vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Kezdetektől fogva ismert a szerelmesek iránti rokonszenve és az értük végzett tettek sora. Talán ezért is lett halála után az ő védőszentjük. Az angolszász országokban Valentine (Bálint) napján (február 14.) tartott Valentine’s Day (Bálint-nap) ünnepe a 20. század végétől világszerte elterjedt világi „szerelmes-ünnepként”. Magyarországon mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően, amikor a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket, vagy szerelmes üzenettel kedveskednek neki.

A Valentin-nap eredete

A Bálint-nap körüli napokon az ókori Rómában két vallásos ünnep is létezett: Faunus ünnepe, és a Lupercalia (a latin lupus ‘farkas’ szó egyik alakja) vagy más néven Februa. Ezeket az ősi eredetű pásztorünnepeket február 13–15 között tartották. A rómaiak az ünnepet Lupercus és Faunus istenek, valamint a Rómát alapító testvérpár (Romulus és Remus) tiszteletére tartották. Az ünnep tisztulási ünnep volt (a latin nyelvben a február szó tisztulást jelent), amelynek a központjában a Lupercal nevű barlang állt, ahol a monda szerint az anyafarkas a városalapító két fiút szoptatta. A Lupercalia ünnepe tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. A papok ekkor a februa nevű kecskebőr-szíjakkal ostorozták a fiatalokat, főleg a nőket, hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon. Ez a nap Júnó istennő, a házasság pártfogójának ünnepe is volt: a fiatal leányok Juno templomába mentek, hogy ott egy szerelmi jóslatot kapjanak az igazi partner kiválasztásához. A férjek virágot ajándékoztak ezen a napon a feleségeknek. Az ifjú férfiak pedig ezen a napon tombolát húztak a még hajadon nők neveivel.

A keresztény szokás szerint Szent Bálint püspök a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük pogány-keresztény párokat illetve a katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni és a friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A Valentin napi üzenetek alapja pedig egy történet volt: III. században (II. Claudius császár idején), az Egyház ellenségei üldözték Krisztus hitvallóit, így mielőtt keresztény hite miatt kivégezték Bálint püspököt, ő a hite erejével a börtönőre vak leányát meggyógyította. Majd mielőtt február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének egyik magyarázata.

Napjainkban a világ minden táján ünneplik a Valentin napot és egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A Valentin nap népszerűsége Nagy-Britanniában a 17. században kezdett terjedni. A 18. század közepére minden társadalmi osztályban szokássá vált, hogy a szerelmesek kézzel írt szerelmes üzeneteket, „valentine”-okat adtak egymásnak. Az angol kivándorlók magukkal vitték a Valentin-napi szokásokat az Amerikai Egyesült Államokba. A második világháború alatt pedig az amerikai katonák terjesztették el ezt a szokást Európában. Időközben megjelentek az édességcsomagok, kártyák és parfümök is, de a legfontosabb ajándék továbbra is a virág maradt.

Ha szeretnéd meglepni Kedvesedet, vagy magad egy általam készített ásványékszerrel, szeretettel várlak az astabolt.hu oldalamon!

Csodaszép téli napokat kívánok!
Namaste: ASTÁ

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1lint-nap