JÚNIUS misztikus ÜNNEPEI – Nyári napforduló és Szent Iván Éjszakája

Nyári napforduló, június 21. – Az év leghosszabb napja

A nyári napforduló az a pillanat, amikor a Nap-Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét éri el a Nap északi félgömbön való elhelyezkedése mellett. Ez az időpont június 21-én van és az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét jelenti, pontos időpontját pedig a csillagászati évkönyvek közlik. A nyári napfordulóig a Nap delelési helye az égbolton délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni és az év leghosszabb nappalát adja, valamint az év legrövidebb éjszakát az északi féltekén.

A nyári napforduló a magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötik ezt a napot. A legtöbb kultúrában számos ősi szokás kapcsolódik hozzá (pl. tűzgyújtások).

Szent Iván Éjszakája

A június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának, ami a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja is egyben. A napfordulókat már a keresztény egyház létrejötte előtt megünnepelték Egyiptomban és néhány közel-keleti népnél, ezzel a Nap évenkénti megújulását kívánták mágikus úton elősegíteni. A napfordulóhoz egyébként világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év leghosszabb napja – legrövidebb éjszakája és ekkor kezdődik a csillagászati nyár is. Az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mindig is mágikus eredettel bírt: a sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget.

A nyári napfordulót a történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de egyházi befolyásra, idővel Keresztelő János egyházi napjához és Szent Iván (tehát Keresztelő János) névnapjához kötötték. Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, ugyanis korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett, de a tropikus időszámítás és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep. Az 5. századtól említik egyébként a Szent Iván éjszaka együttes megünneplését Keresztelő János ünnepével, az egyház pedig erre a napra helyezte a szent születésének időpontját is, mint a fény és a világosság győzedelmét a sötétség és a halál felett. Egy 18. századbeli egyházi szerző szerint a magyarok már a 11. században (1026 körül) tűzgyújtással ünnepelték az Iván nap előestéjét. A június hónapot Magyarországon egyébként Szent Iván havának is hívják, az Iván név pedig a régi magyar Jovános, Ivános alakból származik.

Termékenység-varázslás

A pogány világban nagy jelentősége volt a nyári napforduló ünnepének. A nyárközépi tűzgyújtás a megtisztulást, az újjászületést jelképezte, valamint ezzel segítették a Napot a sötétséggel vívott küzdelmében. “Termékenység-varázslás” célzattal éjjel hatalmas örömtüzeket gyújtottak, amelyeket körbetáncoltak, égő faágakkal megkerülték a szántóföldeket a jövendő bő termés reményében, illetve lángoló kereket gurítottak alá a dombokon. Az ezen a napon gyújtott tűzről azt tartották, hogy véd a köd, a jégeső, a dögvész ellen, termékenység-varázsló hatású, vagyis elősegíti a jó termést, a tűz átugrása pedig egészség és szerelem-varázsló hatású volt.

Egészség-varázslás

A Szent Iván napi tűznek “egészség-varázsló” szerepe is volt, közvetlenül a tűz átugrálása, valamint a felette füstölt különféle gyógynövények és a bele dobált gyümölcsök révén. A tűzugrálás közben ezt kiáltották: „Kezem lábam ki ne törjön, minden csontom összeforrják.” Volt ahol virágos bodzafaágat pároltak a tűzön, amit később daganatra tettek vagy a tűzön megpörkölt vadbodzát az ágyba vitték a bolhák ellen, máshol vasfüvet, fodormentát, tisztesfüvet füstöltek, ebből főztek teát „mellfájás” ellen. A tűzbe gyümölcsöket is dobáltak (főleg almát), mivel úgy tartották, hogy aki ebből eszik az nem betegszik meg.

Szerelem-varázslás

A házasságjóslás vagy “szerelem-varázslás” ugyancsak a szentiváni szokás egyik eleme volt, a hiedelmek szerint ezen az estén a szerelmesek egymásra találnak. Régen a tűz átugrása közben párosító-, kiházasító dalokat énekeltek. Búzavirágból fontak koszorút, mellyel a tüzet átugrották, a legközelebb álló fűzfára sorba felhajigálták, és úgy tartották, akié fennakad, az még azon az őszön férjhez fog menni. Volt ahol szintén ezek az éjjelen a tüzet átugorva barátnők vagy barátok fogadtak egymásnak örök barátságot.

Források:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/vii-nepszokas-nephit-nepi-vallasossag-A33C/szokasok-A355/jeles-napok-unnepi-szokasok-A596/junius-A7E9/junius-24-keresztelo-szent-janos-napja-vagy-szent-ivan-nap-A7F8/
https://www.programturizmus.hu/ajanlat-szent-ivan-eji-programok.html
https://www.programturizmus.hu/ajanlat-szent-ivan-eji-programok.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Iv%C3%A1n_%C3%A9jszak%C3%A1jahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Napfordul%C3%B3